Ajándék

Nem rég múlt gyereknap, mégis úgy gondolom, aktuális lesz a bejegyzésem. Gyereknapra a legkisebbek kapnak ajándékot: csokit, könyvet, játékot, esetleg egy izgalmas programot. Aztán ahogy növögetünk, elmarad az ajándék.

A napokban több ismerősömmel, ügyfelemmel beszélgetve azonban megfogalmazódott bennem, mi az az “ajándék”, amit a szülők bármikor adhatnak gyermekeiknek: legyen az huszonéves, vagy akár ötven feletti. Nehéz egy szóban megfogalmazni, mert összetett, értékes, és különleges ajándékról van szó. Ajándék lehet felnőtt gyermeked számára a figyelmed, amit megpróbálsz úgy irányítani, hogy mentes legyen az értékeléstől, ítélkezéstől, bírálattól és legfőképp, az “éncsakjótakaroknekedkisfiam” hozzáállástól.

Ajándék lehet az, ha felismered, elfogadod, gyermeked már rég felnőtt, nincs szüksége a rendszeres ellenőrzésre, figyelmességbe bújtatott számonkérésre, sokkal inkább arra, hogy elmesélhesse új terveit, ötleteit, te pedig figyelmesen végighallgatod őt és új szemmel nézel rá.

Új szemmel figyeled azt a számodra esetleg még mindig gyermeket, aki a te szerető nevelésed által vált felnőtté, de most már független, esetleg bizonyos dolgokról másképp gondolkodó felnőtt.

Próbáld újraformálni kapcsolatotokat! Gyönyörködj a fiad, lányod létezésében más szemmel!

Ha pedig gyermek vagy, próbálj kérni 30 perc tiszta figyelmet szüleidtől, és vázold fel igényeidet, segíts számukra megérteni a változást, ami benned zajlik!

Bensőséges beszélgetéseket kívánok!

Ha ezt a témát hoznád coachingba, a 30/180 22 14 telefonszámon egyeztethetünk!
Edit